Másnap reggel amint Tristan megpillantotta őt, odament hozzá s együtt indultak el az intézmény felé:
- Holnap névnapom van, másnap pedig nőnap. Mozgalmas hétvégének nézek elébe... Ön hölgyem hogy tölti a hétvégét, a nőnapot?
- Sehogy. Nálam nőnap nem létezik. Ahogy húsvét, karácsony, szülinap és névnap.
Tritan ezt hallga vigyorgott:
- Azokat az ünnepeket én se szeretem. De a szülinap? Névnap?
- Én csak akkor vagyok hajlandó ünnepelni, ha végre sikerül elköltöznöm otthonról. Na, azt már érdemes lesz megünnepelni. Hat éve próbálkozom.
Tristan a lelke mélyén együtt érzett a nővel:
- Értem hölgyem.
Az óra kezdetekor, Tristan fontos dologról számolt be:
- Az este elhívtak engem. Van egy probléma, de úgy tűnik veletek megoldható. Akiknek harmincon felüli az órai hiányzása, nekik a jövő héten pluszban bent kell maradnia. Nekem ez jó, megfizetik. Még nem tudni, ki hogy lesz beosztva, ezekhez az emberekhez. Itt, ha jól számolom három embert biztos érint a dolog.
Erre a témára napközben többször is visszatért.
Az óra kezdetekor, Tristan fontos dologról számolt be:
- Felhívtak engem az este. Van egy probléma, de úgy tűnik veletek megoldható. Akiknek harminon felüli az órai hiányzása, nekik a jövő héten pluszban bent kell maradnia. Nekem ez jó, megfizetik. Még nem tudni, ki hogy lesz beosztva, ezekhez az emberekhez. Itt, ha jól számolom három embert biztos érint a dolog.
Erre a témára a nap közben többször is visszatért.
***
A hét utolsó napján, kora délután, egy váratlan fordulat következett be. A társaság elviharzott, ahogy szokott, ki-ki a maga dolgára. Tristan kihasználta az alkalmat:
- Hölgyem hova siet most? Haza?
- Igen, de nem sietek.
Tristan az órájára nézett:
- Nekem van egy szabad fél órám. Rá érne velem eltölteni?
A szőke nő gyanakodott. Hirtelen fogalma se volt arról, pontosan mire gondolhat a férfi. Egy gyors menetre valahol? Vagy csak egy iszogatásra?
- Most nem a panzióra gondolok. Beülhetnénk valahova beszélgetni, meginni valamit. Például egy sört.
Velmira megkönnyebbült:
- Igen, abba benne volnék.
Nem a megszokott romkocsmába mentek. Hanem egy közeli presszóba. Oda felé menet kicsit komolyabbra vették a témát:
- Mi van avval a magas gyerekkel? Bejön neked? Látom, olykor beszélgettek.
- Lesley nem az esetem. Nincs esélye nálam.
- Az hogy lehet? Fiatal, mint te. És miért pont velem vagy?
- Mert téged többre tartalak...
- Akkor te őt és többit nem tartod valami sokra.
Velmira elgondolkodott:
„ – Ez azért erős kifejezés volt. Lesley olykor olyasmit mond, amit szerintem nem szabad mondani egy nőnek. Mi az, hogy „selejtes”? Ez is erős, nem is kicsit. De én ezen nem akadok fent. Nem fogom ezt se magamra venni. Fura vagyok, de nem selejtes.”
A beszélgetés odabent a presszóban folytatódott:
- Nos, mit igyunk?
A nő amint meglátta a felhozatalt, leblokkolt:
- Nekem bőség zavarom van. Kell pár perc, mire magamhoz térek.
- Hát... igen. Itt a sörből aztán van választék. Nem véletlenül hoztalak el ide. Ja, és te hívsz meg. Mondtad, hogy megakarsz hívni, most itt a lehetőség. Holnap van a névnapom. Úgy is imádom a nőket lehúzni.
Velmira a férfira pillantott:
„ – Ezt most nem mondod komolyan… De végül is igazad van. Megérdemled, hogy meghívjalak.”
A nő fizetett két Ogrét. A helyet a férfi választotta ki, közel az ablaknál:
- Tudod, eddig még egy nővel se jártam így. Ez már kettő hónapja tart nálunk és még semmi. Lehet, azért vagyok ennyire türelmes, mert öregszem. Pedig ez nem jellemző rám.
- Igen. Csodálkoztam is ezen. Egy férfire se jellemző a türelem. Rögvest keresnek maguknak egy másik prédát...
Tristan hozzá tette:
- Én nem prédának mondom… Te olyan furcsa vagy. Szokatlan számomra. Lehet, ez is benne van a pakliban.
Velmira bólintott:
- Igen, tényleg furcsa vagyok. Ilyen az én formám…
Trisan mesélni kezdett:
- A barátom, akit említettem, vele sokat járok sörözni. Eddig már hétszázféle sört kóstoltunk meg. Mindegy milyet, legyen az minőségi, szar, mindegy. Mindig viszünk sajtot. Igaz hülyének is néznek minket ezért. Egyszer bejutottunk egy ismerős pincéjébe, ahol találtunk sört. Ott ittunk meg egy tíz éve lejárt szabatosságú sört is. Alkohol már nem volt benne, meg úszott a tetején valami. A lényeg, megittunk és bennünk is maradt. Nem mondom, hogy jó volt...
Velmira mosolygott, nem hitte volna a férfiról, hogy egy ekkora őrült:
- Jó buli az ilyesmi. Én régen a haverokkal kocsma túráztunk. Annak az a lényege, hogy minél több kocsmába jussunk el, mérjük fel a terepet és iszogassunk.
- Egy ilyen helyen egy sör nem olcsó, mi egyszerre hármat kóstolunk és ennyi.
Indulás előtt Tristan lefotózta a kínálatot, hogy megmutathassa a barátjának.
A presszó előtt elbúcsúztak:
- Úgy beleharapnék a combodba. Majd hívj mikor esedékes. Én kitartó vagyok.
- Rendben.
- Két puszit kérek!
Velmira megragadta a férfi felsőjét s magához húzta, hogy ajkon is megcsókolhassa:
- Szia, majd talizunk.
- Úgy ám. Majd a vizsgán. Aztán meglátjuk. Szia, légy jó, vigyáz magadra!
Velmira haza buszozott. Tristan is ment a dolgára.
A nő otthon elkezdte összeszedni a dolgait a vizsgára. Nagy és egyben meglepő felfedezést tett:
- A francba, a héten járt le az erkölcsim! Lejárt erkölcsivel nem mehetek vizsgázni... Jövő héten feladom postán és szólok valamelyik tanárnak, hogy gáz van… Hátha megoldható valahogy. Mit fogok én ezért kapni...
- A francba, a héten járt le az erkölcsim! Lejárt erkölcsivel nem mehetek vizsgázni... Jövő héten feladom postán és szólok valamelyik tanárnak, hogy gáz van… Hátha megoldható valahogy. Mit fogok én ezért kapni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése