Két hét elteltével, a nő azon tanakodott vegye-e fel a telefont ha a férfi felhívja. A megbeszélt napon nem jelentkezett, ami meg se lepte. A nő dolgai, gondjai egyre jobban felhalmozódtak. Velmira szétszórttá, feszülté vált a hét közepére, még a telefonját is otthon felejtette, úgy menekült el az házból. Tristan hiába hívogatta, majd egy SMS-t írt arról, hogy mikor fogja hívni ismét.
Természetesen akkor se volt pontos. Délelőtt helyett délután hívta fel:
- Szia! Hát mi volt veled tegnap? Dolgozol már?
- Szia, nem, még mindig nem... Nem rég találtam egy portás állást, amit még ma megpályázok.
- Sok sikert! Ha kell segítség, csak szólj. Akkor mondom, mivel elment a hét, holnap találkozhatnánk. Nem úgy, hanem beülhetnénk valahova sörözni.
Velmira sóhajtott:
- Holnap nem érek rá, és jövő héten sem. Sok a dolgom.
Tristan hangjában érezhető volt, mennyire nem erre számított:
- Értem. Szóval se holnap, sem a jövő hét. Sajnálattal hallom. Nekem a következő két hét nem jó. A hónap végén felhívlak és megint érdeklődöm. Megértem, hogy fontos. Sok sikert és minden jót kívánok a továbbiakban!
Velmira megköszönte, hogy gondolt rá s érzelem nélkül letette a telefont.
Másnap majdnem sírva fakadt annyira hiányzott neki a férfi. Nem is értette, miért mondta neki azt, amit. De rá kellett ébrednie, hogy tényleg máshol van jelenése.
Az azt következendő hét pedig sorsdöntő lehet számára.
***
Hamar el is ment hamar az a hét nap. Semmi visszajelzés. Jöttek a találkozók a felkészülések a hétvégi rendezvényre. Ami katasztrofális volt. Szerencsére a helyzet nem az ő szégyene, mivel nem ő volt a szervező. De legalább kapott érte némi összeget.
Az elnök, akinek a kérésére ugrált az elmúlt két és fél hónapban, belátta, a mocskos pletykák tényleg igazak lehetnek róla. Mert a rendezvényen a férfi keze megint csak eltévedt. A srácokért nagyon aggódott... Ez idő alatt teljesen megfeledkezett Tristanról.
***
John munkát ajánlott neki, s el is küldte a munkaügyi kirendeltségbe.
Velmira meglepetten tapasztalta, hogy az ottani ügyintézők nem tudnak neki semmit se mondani. Átverés? Velmira a közelmúltban megélt egy és mást... John barátjának régebben már dolgozott, de nem fizette ki. Csak pénzt ígérgetett neki. Az akkori elődjét se fizette ki. John egyre gyanúsabb lett számára, majd jött a B terv...
A férfi telefonon kezdte zaklatni, majd az interneten is. Velmira nagyon mérges lett, nem értette miért zaklatja a férfi, a szabadidejében. Hisz semmi köze hozzá.
Pofátlanul bele szólt a dolgaiba, megzavarta az edzéseket. De hogy még a zaklatja is? Ez már nagyon sok volt neki. Kikapcsolta a laptopját és a mobilját. Majd arra eszmélt, lehet, Tristan keresni fogja.
Nem mert kockáztatni, így is tiszta ideg volt a nő. Nem akarta Tristant bokszzsákként kezelni, levezetni a feszkót. Majd amint lenyugodott, elmeséli neki mi történt.
A napokban úgy érezte, bármennyire is kiábrándítóan viselkedett, ő változatlanul szereti, és találkozni akar vele.
Velmira esténként majdnem elsírta magát, amiért Tristan nem kereste őt.
Hiába hívta a férfit, csak az üzenetrögzítője reagált.
A srácokkal alapított egy csapatot, így egy kicsit ezen a téren megnyugodhatott. Egy hölgy támogatta Velmira ötletét, s megkérte írjon az újságba egy cikket. A megjelenése után meglátják, mit tehetnek.
Utólag kiderült, hiába adott be önéletrajzot, a cég azért nem értesítette, mert nem akarta alkalmazni őt, mert nő. A fiatal nő azon gondolkodott, vajon a többi cég is emiatt nem reagál az elküldött önéletrajzaira?
John álltal felajánlott munka, egy kis előre kitörést hozott volna neki a munkanélküliségből. De a munka esélyes, hogy kamu vagy mértéktelen kihasználás és ugráltatás lett volna. Mely lelkileg nem tett volna jót neki. Az előzményeket is figyelembe vette. Így arra az elhatározásra jutott, hogy a férfival végleg megszüntette a kapcsolatát: A közösségi oldalon törölte az ismerősei közül s letiltotta. Nem akart az otthoni zűr mellett még több idegölő személlyel rombolni magát. Így is csoda, hogy nem omlott össze lelkileg, ismét.
Beszélni, találkozni akart Tristannal. Elmondani neki mi minden történt vele, mit tapasztalt. Arra vágyott, hogy átölelje, megvigasztalja, motiválja. Belátta bármi is történt a legutóbbi találkozásukkor, ő változatlanul szereti őt.
Velmira tanácstalanul tekint előre a jövőre. Vajon hogyan tovább?
Tristan vár még a nőre? Gondol még rá?
Tristan vár még a nőre? Gondol még rá?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése